1968-ban tiltakoztunk Csehszlovákia megszállása ellen, és akkor három nyikhaj gyakornok megakadályozta, hogy az ELTE tanári kara megköszönje a cseh ellenforradalom leverését.
1944. január 14-én született Budapesten, 1956-ban édesapjával a forradalom több eseményének szemtanúja volt. 1957-ben kezdte a gimnáziumot, ahol tanította az épp büntetéssel sújtott Heller Ágnes filozófus. 1962-ben érettségizett Budapesten. 1962-67 között járt az ELTE BTK filozófia szakára, meghatározó tanára Márkus György volt. 1966-ban belépett az MSZMP-be, s mint pártag 1968-ban nyilvánosan tiltakozott a csehszlovákiai bevonulás ellen. 1967-ben az ELTE BTK filozófia szakán szerzett diplomát, 1968-ig a Vallásfilozófiai kutatócsoportnál volt gyakornok. 1969-től az MTA Filozófiai Intézetének munkatársa. 1972-ben A francia felvilágosodás filozófiai vitáitól a francia forradalom ideológiai küzdelmeiig című disszertációjával szerzett doktori címet. 1973-ban Márkus György, Kis János, Bence György, Vajda Mihály, Heller Ágnes és Márkus Mária elbocsátását ellenzendő, párttagkönyvét visszaküldve kilépett a pártból, akkor visszakerült az ELTE-re, de nem taníthatott. 1975 és 1990 között több filozófiai mű kiadásában, szerkesztésében közreműködött. Kutatási területe az angol és francia felvilágosodás morálfilozófiája, a liberalizmus klasszikusai és a francia politikai katolicizmus története. 1977-ben és 1979-ben is egyike volt a cseh értelmiségiek bebörtönzése miatt tiltakozó Charta aláíróinak. 1986-ban megvédte akadémiai doktori értekezését. 1990 óta az ELTE BTK Filozófia Tanszékének professzora, ahol 17-18. századi filozófiatörténetet, klasszikus morál- és politikai filozófiát tanít.