Mária Ludassy

* 1944

  • „Az egyetlen lehetséges közéleti vitafórum reformról, Csehszlovákia kérdéséről a pártban volt. Nem is tiltakozhattam volna nyilvánosan Csehszlovákia megszállása ellen, ha nincs párttaggyűlés. Volt egy nagy banzáj, amit összehívtak az egyetem oktatóinak, miszerint küldjünk egy dísztáviratot, hogy mennyire örülünk, hogy megakadályozták az ellenforradalmat. Ott hárman, Hamburger Mihály, Nyíri Kristóf meg én felálltunk, mint gyakornokok, teljes egzisztenciális kiszolgáltatottságban, és azt mondtuk, hogy mi ezt nem írjuk alá, sőt tiltakoztunk, és akkor három nyikhaj gyakornok megakadályozta, hogy az ELTE tanári kara megköszönje a cseh ellenforradalom leverését.”

  • Full recordings
  • 1

    Budapest, 31.08.2005

    (audio)
    duration: 02:09:31
    media recorded in project Oral history archívum - Budapest
Full recordings are available only for logged users.

1968-ban tiltakoztunk Csehszlovákia megszállása ellen, és akkor három nyikhaj gyakornok megakadályozta, hogy az ELTE tanári kara megköszönje a cseh ellenforradalom leverését.

ludassy_portre_regi.jpg (historic)
Mária Ludassy
photo: családi

1944. január 14-én született Budapesten, 1956-ban édesapjával a forradalom több eseményének szemtanúja volt. 1957-ben kezdte a gimnáziumot, ahol tanította az épp büntetéssel sújtott Heller Ágnes filozófus. 1962-ben érettségizett Budapesten. 1962-67 között járt az ELTE BTK filozófia szakára, meghatározó tanára Márkus György volt. 1966-ban belépett az MSZMP-be, s mint pártag 1968-ban nyilvánosan tiltakozott a csehszlovákiai bevonulás ellen. 1967-ben az ELTE BTK filozófia szakán szerzett diplomát, 1968-ig a Vallásfilozófiai kutatócsoportnál volt gyakornok. 1969-től az MTA Filozófiai Intézetének munkatársa. 1972-ben A francia felvilágosodás filozófiai vitáitól a francia forradalom ideológiai küzdelmeiig című disszertációjával szerzett doktori címet. 1973-ban Márkus György, Kis János, Bence György, Vajda Mihály, Heller Ágnes és Márkus Mária elbocsátását ellenzendő, párttagkönyvét visszaküldve kilépett a pártból, akkor visszakerült az ELTE-re, de nem taníthatott. 1975 és 1990 között több filozófiai mű kiadásában, szerkesztésében közreműködött. Kutatási területe az angol és francia felvilágosodás morálfilozófiája, a liberalizmus klasszikusai és a francia politikai katolicizmus története. 1977-ben és 1979-ben is egyike volt a cseh értelmiségiek bebörtönzése miatt tiltakozó Charta aláíróinak. 1986-ban megvédte akadémiai doktori értekezését. 1990 óta az ELTE BTK Filozófia Tanszékének professzora, ahol 17-18. századi filozófiatörténetet, klasszikus morál- és politikai filozófiát tanít.